Május, ünnepek kavalkádja

Május több szempontból is jeles hónap.Sokan születtek ekkor a szeretteim és barátaim közül.
Egyikük buliján már többen is részt vehettetek múlt hét vasárnap :) (valaki 18 vagy hány éves lett?? :) )

A mai bográcsolás is egyben egy kis buli is lesz, ugyanis ezen a napon látta meg a világot nagyobbik kutyám, Frakk.
Frakk ma ünnepli hatodik szülinapját. Ami nem tűnik soknak,de mint tudjuk, négylábú barátaink nem kísérnek el minket egy életen át.

Volt idő, mikor nagyon meg is ijedtünk, hogy idő előtt itthagy minket. Szerintem mindenki emlékszik, őt is utolérte korunk egyik mondhatni legnagyobb és legveszélyesebb népbetegsége a rák. Szerencsére, hamar észrevettük és sugárterápiával még időben léptünk a kór ellen.

Ez a bejegyzés nem a rossz dolgokról akar szólni, hanem arról, mennyire örülünk, hogy még itt van köztünk.

KISKUTYÁM, BOLDOG 6-ik SZÜLINAPOT KÍVÁNUNK, REMÉLEM LEGALÁBB,MÉG EGYSZER ENNYI IDEIG VELÜNK LESZEL!

a legszebb:

hé,már így telik az idő apu?:

ez jó poén volt :), szarosnak még nem esett le:

És természetesen szeretettel várunk minden meghívottat a szezonnyitó bográcsolós bulira. Az idő kísértetiesen hasonlít a múltkorihoz, de ne csüggedjünk, az is nagyon jól sikerült.

Bécs avagy de szép lehetett az Osztrák-Magyar monarchia

A múlt hétvégét, több év kihagyás után sikerült újra Bécsben töltenünk.

Pénteken reggel indultunk, első célpontunk az Erdberg P+R parkoló, ami közel az A4 autópályához helyezkedik el. Az A4 jön magyarország felől. A könnyebb tájékozódás reményében kölcsönkértem egyik kollégám szupertelefonját, amiben van GPS is. Természetesen a gép nem akarta a dolgot. Már a határon túl voltunk és ő akkor is Rákospalotáról akart indulni. Nem kis szentségelések közepette az egész út alatt talán 3x vitt a GPS, a többihez térképet kellett használnunk. Amit még nem említettem: 3-an voltunk. Tomi kísért el minket erre a kis kiruccanásra.

Első helyszín Erdberg:

A tábláknak köszönhetően egyszerűen megtaláltuk a csomópontot. Itt már parkoltunk korábbi alkalommal is, bejáratott hely. A Bécsbe utazóknak tanácsolom, hogy mindenképp P+R parkolóban álljanak meg, mert ott sokkal olcsóbb mintha a belvárosban parkolnának. Így a parkolás napi 3 euró és éjjel-nappal nyitva van. Összehasonlítás: pár éve a schönbrunni kastélynál 4-5 órára majdnem 20 eurót fizettünk a parkolásért.

Az első projekt a Vienna Karte azaz a Bécs kártya megszerzése volt amivel később 72 órán át utazhattunk bármin és még sok kedvezményre is jogosított. Ahogy olvastuk minden csomópontnál lehet kapni . Érdekes módon több embert is megkérdeztünk,hol vehetnénk ilyent és azt sem tudták mi az. Kis talpalás után egy információs irodában szert tettünk a kártyácskákra, darabja 18,50 Euró, de még mindig ez a legjobb pár napra.

Innen metróval a schönbrunni kastélyhoz mentünk. Tomi még nem látta. Amíg bent nézegette, mi a kertjében ejtőztünk. A három nap alatt nagyon jó időnk volt. Miután Tamás végzett a dolgokkal bementünk az állatkertbe.

A kastély:

A gloriett:

A kert:

Tudni kell róla,hogy ez volt az első állatkert Európában. Hát emberek, a magyar is nagyon szép,de ez valami csodálatos. Nagyrészt természetes helyen, a bécsi erdő mellett gyönyörű. Az állatoknak van terük, és láthatóan jól érzik magukat. Itt láttunk életünkben először pandát. A Bécs kártya segítségével ha jól emlékszem itt 2 Eurót takarítottunk meg fejenként, így volt 12 Euró a belépő. Magyar viszonylatban ezért a 12 Euróért mintha bementünk volna az állatkertbe és a tropikáriumba is.

Teknős Tamás:

Panda Bea:

És a nyilas oroszlán én:

Több szép óra eltelte után elindultunk a szállásra.

Második helyszín, Anzengruber Panzió.

Az apartmanuk:

Az Anzengruber panzió a Knöll család tulajdona. Nagyon jó hely, már jártunk itt pár éve. Nem is volt kérdés,hogy hol szálljunk meg. Még hatalmas előnye, hogy Knöll asszony magyar így a kommunikáció is nagyon gördülékenyen megy. Egyszóval a hely szuper. Mikor megérkeztünk nem is sejtettük, hogy milyen jó élményben lesz részünk. A foglalásunk egy duplaágyas szobáról szólt pótággyal. De kiderült,hogy egy család visszamonda az egyik apartmant, és azt megkaptuk szobaárban!!!!!!!Nagyon jól esett, szép gesztus volt. Aznap este már szabotáltam,hogy menjünk valahova, nagyon el voltam fáradva.

Másnap egy jó reggeli után, aminek egy részét a közeli Billában szereztük be elindultunk a városba.Volt kis kavar mert Tominak a szálláson maradt a Bécs kártyája, visszamentünk érte és újult erővel vágtunk neki a városnak.

Harmadik helyszín Hütteldorf P+R.

GPS-es kalamajkák után ez is meglett. Innen Tomi a Hadtörténeti Múzeumba mi pedig a Duna szigetre vettük az irányt azzal,hogy délután 5-kor A Praterben találkozunk.

Duna sziget:

A Duna sziget olyasmi, mint nálunk a Margitsziget, csak méreteiben 200m-es szélességével és 20km-es hosszával más. Nagyon jó hely. Kiválóan lehet sportolni, sétálni és ha a ember megéhezik,megszomjazik sok hely közül választhat,hogy felfrissítse magát. Este pedig kinyitnak a bárok, koktélos helyek, éttermek, amik színe neonfénybe borítják a partot. A Prater előtt átsétáltunk a Kärtner Straße -én ami olyan mint itthon a Váci utca.

Prater:

Bécs vidámparkja. Színvonalas, modern és mégis tradicionális. A város egyik jelképe az itt található óriáskerék, ami már 1897 óta áll, egyszer újjá kellett építeni. Erről sokat lehetne ömlengeni, de jó volt, legyen ennyi elég. Sok dologra felültünk, amire mertünk. A Prater egyébként egy park funkcióját tölti be, tehát nyugodtan át lehet sétálni rajta egy fillér elköltése nékül. Itt voltunk estig.

Innen újra a Duna szigetre mentünk. Egy mexikói étteremben vacsoráztunk. Vicces volt, az étlap németül és spanyolul volt. Aznap éjfél fele értünk vissza a szállásra.

Utolsó nap.10-ig el kellett hagyni a szállást.Az utolsó napot mi bevásárlásra, Tomi pedig a maradék nézni valóra szentelte. Azaz mi csak szenteltük volna,mivel mint utólag kiderült, Sógoréknál a vasárnap szünnap, így nem csak a boltok, szupermarketek, de még a bevásárló központok is zárva tartanak. Így maradtak a szuvenír boltok. 3-kor találkoztunk a Stefansdom-nál. Még egyet cukrászdáztunk s indultunk az autóhoz, amit most is Erdbergnél hagytunk.

Nagyon jó 3 nap volt, csak pihenni egy kicsit sem tudtunk :)

májusi túra élménybeszámoló

És igen megvolt újra :) Fülig érő szájjal gondolok vissza, pedig az idő nem volt túl rózsás.
Mondhatni már hagyománnyá válik, hogy mindig nem jön el valaki, aki korábban mondja, de ez csak az ő bajuk.
Mi, mivel nagy gladiátorok vagyunk, ilyen időben is csak rövidgatyában tekerhettünk.

A mostani résztvevők(ahogy a képen): Karesz, Horti, Zsuzska és a gép mögötti személy.

Itt még a déli parton Aliga és Világos között,frissen fitten, fázósan.

Az északi parton az ebéd és egy kiadós zápor után kegyes lett hozzánk az időjárás, és hohó én is ott vagyok a képen.

Balatonalmádi benzinkút, Zsuzska végállomása, mert ők még mentek innen szülinapi kerti partira. Itt ~75km-nél voltunk.

És a vége:

Győőőztünk!!!! Karesz méltán lehet büszke magára, nagy kihagyás után jól bírta a sarat.

És még pár szóban: az időjárás a szembeszél miatt se kedvezett, így kicsit nehezebb lett a túra mint gondoltuk. A legfontosabb, le a kalappal Zsuzska előtt, a trekkinges szivatások, és mindennemű rosszmájúságunk ellenére bebizonyította, hogy igenis van köze a bringázáshoz.

Nagyon jól ment neki. Minden tiszteletünk az övé. Továbbá örülünk Karesznek aki szintén jót ment. A keménymagot közepesre minősítem, főleg magam :).

Legközelebb találkozunk júniusban a Tisza-tónál.

Tanulság: a trekking bicikli nehéz, mégis megy.... :)