Hóhahó, a Balaton-felvidék de jó :)

Ezzel a beszámolóval már régen tartoztam, az hogy csak most írom meg, szinte kizárólag egészséges lustaságomnak tudható be.
A legutóbbi túránk a Balaton-felvidéken valami csodásra sikeredett, leszámítva azt a pár sunyi emelkedőt ami csak akkor mutatta magát, mikor odaértünk.
Tihanyból indultunk, egy rövid mászás után hosszú lejtőnek örülhettünk. Egy kis tekergést követően Pécselyre érkeztünk, ahol úgy döntöttünk megiszunk egy kávét. Találtunk egy helyet, amiről közben kiderült, hogy igen érdekes. Itt ugyanis házilag készítették a langallót. Van aki kenyérlángos és van aki töki pompos néven ismeri. Meghallgattuk az elkészítési módját, hogy már hajnalban meggyúrják a tésztát, hogy tudjon kelni és csak délelőtt 10 óra után kezdik sütni. Megnézhettük kemencét, és az egész folyamatot. Nagyon jó fejek voltak a háziak, ha Tihany fele járunk oda biztos betérünk újra. És az áraik, na az nem semmi.

Egy kis összehasonlítás:

Pest:
1 kávé: 110-250Ft
1 ásványvíz: 150-250Ft
2cl pálinka: 350-650Ft

Balaton:
1 kávé: 200-250Ft
1 ásványvíz: 250-300 Ft
2cl pálinka: 500-750 Ft

Pécsely-langallós hely:
az előző helyeken felsorolt tételek összára!!!:410 Ft- nem akartam elhinni

Innen Vászoly fele vettük utunkat. Egy jó kis emelkedő után el is értük. Megnéztük az egyik helyi látványosságot, ami egy szabadtéri színpad egy tóra építve, amit kristálytiszta, iható vizű forrás táplál. Itt tartottunk egy kis pihenőt.
A szusszanás után irány a Balatonpart. Udvarinál értünk le a part melletti bringaútra.
Örvényesen megtekintettük Magyarország legrégebbi malmát, amit 1055!-ben alapítottak.

Kis kerülő, és durva hegyi út után, ami szőlősökön is keresztül vezetett, visszaértünk Tihanyba.
Itt megettem életem legrosszabb hekkjét. Tihanyban a kompnál nem a legjobb ötlet enni.

Ez volt a túra vége. Gáborék mentek haza családi banzájra, mi pedig Gabóékkal Alsóörsre strandolni. Nagyon jó volt :)

még odafele:






a langallós helyen:

a tó, jelenleg színpad nélkül:

a régi malom:

májusi túra élménybeszámoló

És igen megvolt újra :) Fülig érő szájjal gondolok vissza, pedig az idő nem volt túl rózsás.
Mondhatni már hagyománnyá válik, hogy mindig nem jön el valaki, aki korábban mondja, de ez csak az ő bajuk.
Mi, mivel nagy gladiátorok vagyunk, ilyen időben is csak rövidgatyában tekerhettünk.

A mostani résztvevők(ahogy a képen): Karesz, Horti, Zsuzska és a gép mögötti személy.

Itt még a déli parton Aliga és Világos között,frissen fitten, fázósan.

Az északi parton az ebéd és egy kiadós zápor után kegyes lett hozzánk az időjárás, és hohó én is ott vagyok a képen.

Balatonalmádi benzinkút, Zsuzska végállomása, mert ők még mentek innen szülinapi kerti partira. Itt ~75km-nél voltunk.

És a vége:

Győőőztünk!!!! Karesz méltán lehet büszke magára, nagy kihagyás után jól bírta a sarat.

És még pár szóban: az időjárás a szembeszél miatt se kedvezett, így kicsit nehezebb lett a túra mint gondoltuk. A legfontosabb, le a kalappal Zsuzska előtt, a trekkinges szivatások, és mindennemű rosszmájúságunk ellenére bebizonyította, hogy igenis van köze a bringázáshoz.

Nagyon jól ment neki. Minden tiszteletünk az övé. Továbbá örülünk Karesznek aki szintén jót ment. A keménymagot közepesre minősítem, főleg magam :).

Legközelebb találkozunk júniusban a Tisza-tónál.

Tanulság: a trekking bicikli nehéz, mégis megy.... :)