Az első korsó. Fárasztó nap volt, ennyit megérdemel az ember. Utána persze jöhet a család. Az asszony már biztosan kész a vacsorával. Jó asszony, rendes feleség. Csak ne azt a trampli pongyoláját hordaná állandóan... Hű, ez gyorsan lecsúszott...
A második korsó. Az élet szép is tud lenni. Azért annyira nem, mint az a kis szőke a másik asztalnál.. Még a fenekükön a tojáshéj, de már tudják, mitől döglik a légy. Feszül rajtuk a nadrág, festik magukat! Bezzeg a mi időnkben... Az iskola környékére se engedték volna így. Pedig igaz, ami igaz, nem rossz...
A harmadik korsó. Az étel megvár. Nem romlik az el olyan gyorsan... Amit a szervezet megkíván, meg kell adni neki. Frázis, de tény. Akkor dumáljon az asszony, ha olyan nehéz napja lesz, mint nekem volt ez a mai. Inkább adjon hálát istennek, hogy legalább nekem van munkám. Józsikám, még egy ibrikkel!
A negyedik korsó. Szerencsére időben megkaptam a fizetést. Holnap megtankolom a kocsit, aztán elugrunk az anyósékhoz. A boszorkány! Nekem szeretne dirigálni, mikor még az urát sem volt képes kordában tartani. Meg is látszik a vén korhelyen. Anyám kitaposta volna apám belét, ha az annyit vedelt volna, mint az apósom.
Az ötödik korsó. Nem is olyan rossz a kis szőke... De mit akar mellette az a suhanc? Túl fiatal hozzá. Mit tudják ezek a kis cafkák, mi a jó nekik! Próbálták már érett férfival? A fenét! Majd én megmutatnám neki, utána szóba se állna mással...
A hatodik korsó. Az élet szép. Kifejezetten. Lehet, hogy holnap elviszem a családot egy jó kis helyre. Megebédelünk, sétálunk. Néhány ezresből megúszom, ha nem akarnak süteményt is enni. Az úgyis hizlal. Így is olyanok; akár a disznó. Örökké a hűtőt nyitogatják. Az a kis szőke viszont határozottan csinos.
A hetedik korsó. Itatja magát ez a söröcske. Folyékony kenyér, valóban. Kinek kell még a vacsora is? Zabáljátok meg nyugodtan, apátok jól érzi magát itten. Józsikám, még egyet, kérlek alássan!
-Tari Ottó írása a Maláta sörirodalmi és kocsmakulturális folyóirat utolsó számában 2001. február 16-ikán jelent meg.-
És a sör, igen remek nedű ez, ha nem volna szegényebbek lennénk egy páratlan itallal. És Apu dicsőhiti, hát ezt is megértük, igen változunk, és ez talán jó, az biztos hogy más dolgokat, szokásokat veszünk fel és hagyunk el!
VálaszTörlés