2010. december 30., csütörtök
2010. november 14., vasárnap
2010 RBR Sebastian Vettel világbajnok!!!!!!
És beérett a sok belefektetett munka, az idei év legtehetségesebb és legifjabb pilótája megnyerte az F1 2010 világbajnokságát!!!
RBR 2010 Vettel és Webber:
A világbajnokság állása:
256 Sebastian Vettel
252 Fernando Alonso
242 Mark Webber
240 Lewis Hamilton
214 Jenson Button
142 Nico Rosberg
141 Felipe Massa
136 Robert Kubica
72 Michael Schumacher
49 Adrian Sutil
A konstruktőri vb állása:
498 Red Bull
454 McLaren
393 Ferrari
WELTMEISTER!!!!
RBR 2010 Vettel és Webber:
A világbajnokság állása:
256 Sebastian Vettel
252 Fernando Alonso
242 Mark Webber
240 Lewis Hamilton
214 Jenson Button
142 Nico Rosberg
141 Felipe Massa
136 Robert Kubica
72 Michael Schumacher
49 Adrian Sutil
A konstruktőri vb állása:
498 Red Bull
454 McLaren
393 Ferrari
2010. szeptember 7., kedd
2010. május 31., hétfő
a nagy utazás 4.nap szombat 2010-05-08 (Kijev,Cserobil,Pripjaty),5nap haza
........ És elérkeztünk "A NAP"-hoz. A dicsőhöz, melyen eljutunk útunk fő céljához, a misztikus, még a mai napig félelmet keltő Csernobilba és a "halott városba", Pripjatyba, ami úgy tündökölt a nyolcvanas években.
Korán felkeltünk, megreggeliztünk és kijelentkeztünk a szállodából. Megkérdeztük, hogy a csomagjainkat, hogy otthagyhatjuk-e délutánig, amire ők mondták, hogy ez természetes és ingyenes, csengettek is a boy-nak, hogy segítsen nekünk. Kaptunk érte kis bilétát és szemrebbenés nélkül vette tudomásul, hogy este 10-re akarunk a csomagjainkért visszamenni.
A jól megszokott metróval hamar odaértünk a találkozási ponthoz és kifizettük az út másik felét. Ami megint jól érintett, hogy mivek többen jelentkeztek mérséklődött a túra ára is. Itthon nem engedtek volna belőle egy kanyit se.
Az indulás előtt volt még egy kis incidens, mert egy szlovén gyerek akkor találta ki, hogy ő is jönni szeretne a barátival, akik időben jelentkeztek.
Aránylag rövid idő alatt elintézték, hogy jöhessen és kezdődött a nagy utazás.
A buszút Csernobilig kb. 2 óra volt. Azalatt vetítettek nekünk a katasztrófával kapcsolatos filmeket, és nézgelődtünk sokat. A kijevi csillogás itt kifakult, nagyon nagy a szegénység a kis falvakban. Ami érdekes volt, hogy egy házon sem láttam cserepet. Volt amit be sem vakoltak.....
Tehát pár óra buszozás után megérkeztünk a 30 km-es zónahatárhoz.
a zóna térképe:
a 30km-es határvonal:
A 30 km-es zóna a külső kör. A beléptetésünk ide eltartott jó 20-25 percig az útlevélvizsgálat után.
A határnál és a 30-as zónán belül mért sugárzás nagyjából megfelel az itthoninak.
Amit szerintem sokan nem tudnak, hogy az erőmű nem Csernobilban van, hanem a várostól 22km(!)-re. Pripjaty viszont alig 3km-re a katasztrófa helyszínétől.
Csernobilban részt vettünk egy eligazításon, hol vagyunk, mit szabad, mit nem stb.. és kaptunk egy túravezetőt aki katona volt. Erre azért volt szükség mert a belső kör(10km) militarizált övezet.
Az úton megnéztünk egy régi harcteret, egy templomot és egy emlékművet, amit a hős tűzoltóknak emeltek, akik a lehetetlen feladattal is megpróbáltak megküzdeni.
az emlékmű:
Ezek után léptünk be a 10-es zónába. Itt már láthatóan emelkedett a műszeren a sugárzás, de még mindig az egészségügyi határértéken belül mozgott.
Megálltunk még egy hűtővíz csatornánál, háttérben látható volt a befejezetlen ötös blokk amint a daruk körbevették. Kint már túlléptük a határértéket, de csak kicsit.
Következett a 4-es blokk. Az amit csak képeken láthattunk és nem tudom miért, de nagyon akartuk saját szemmel is látni, átélni, szembesülni vele.
Az erőműnél kb. 10 percet töltöttünk. Itt a sugárzás tizenkétszerese volt az egészséügyi határértéknek.
a 4-es blokk és én:
Ezután következett a "halott város". A főtérre érkeztünk és négy épület bejárására kaptunk engedélyt. Persze nem választhattunk mi szabadon de így is csodálatos volt.
Megtekintettünk egy művelődési házat, egy üzletet, az uszodát és egy iskolát.
Meg természetesen a híres vidámparkot amit sohasem adhattak át a gyerekeknek.
Hihetetlen érzés volt érezni a várost. Kihalt volt, mégis szemünk előtt élt.
Szomorú volt belegondolni, hányan nem térhettek vissza soha otthonukba, de ha ez nem is, más talán, a legfontosabb megmaradt: az életük.
dodzsem 1:
dodzsem 2:
uszoda:
gázmaszkok az iskolában:
Visszafelé indulva átmentünk a vörös erdőn. Aki azt hiszi, eddig nagy sugárterhelést kaptunk, kapaszkodjon: itt több mint negyvenszerese volt a sugárzás a megengedett határértéknek a buszon belül!!! Kivül legalább másfél kétszerese ennek.
Kifele a 10-es és a 30-as határnál is ellenőrizték a busz sugárzását, majd a külső körnél midnyájunkét. Be kellett állni egyenként egy gépbe és ha megfelelőek voltak az értékek átengedett. Nálunk mindenki megfelelt.
Visszafelé kapott el az eső minket, ekkor már nem bántunk. Az élményeinken gondolkodtunk. Túl voltunk azon, amit már senki nem vehet el tőlünk, amire vágytunk és amit talán majd mesélhetünk unokáinknak is.
Visszaérve Kijevbe még lődörögtünk a városban. Megvettük a hazaútra a kaját és visszamentünk a csomagokért. 23:58-kor már két fáradt, fiatal pesti srác ült a hazafelé induló vonaton tele élménnyel. Az utazás aránylag hamar elment. Másnap délután értünk Csopra, ahol elköltöttük maradék kis pénzünket és szuvenírokkal felvértezve léptük át a határt, majd nemsokára (több mint egy órás határátkelés után) Budapest felé autóztunk.
És a képek:
CSERNOBIL , PRIPJATY : katt a feliratra.
CSOP, KIJEV: katt a feliratra.
ui: Ha jól tudom, Edvárd barátom belinkelte ezt az oldalt a cnpp blogra is, aki esetleg onnan olvassa és lenne kérdése, tegye fel nyugodtan, szívesen válaszolunk.
Aki pedig azon gondolkodik,hogy el kéne menni, mindenképp tegye meg, ha van rá lehetősége, életre szóló élmény!
Korán felkeltünk, megreggeliztünk és kijelentkeztünk a szállodából. Megkérdeztük, hogy a csomagjainkat, hogy otthagyhatjuk-e délutánig, amire ők mondták, hogy ez természetes és ingyenes, csengettek is a boy-nak, hogy segítsen nekünk. Kaptunk érte kis bilétát és szemrebbenés nélkül vette tudomásul, hogy este 10-re akarunk a csomagjainkért visszamenni.
A jól megszokott metróval hamar odaértünk a találkozási ponthoz és kifizettük az út másik felét. Ami megint jól érintett, hogy mivek többen jelentkeztek mérséklődött a túra ára is. Itthon nem engedtek volna belőle egy kanyit se.
Az indulás előtt volt még egy kis incidens, mert egy szlovén gyerek akkor találta ki, hogy ő is jönni szeretne a barátival, akik időben jelentkeztek.
Aránylag rövid idő alatt elintézték, hogy jöhessen és kezdődött a nagy utazás.
A buszút Csernobilig kb. 2 óra volt. Azalatt vetítettek nekünk a katasztrófával kapcsolatos filmeket, és nézgelődtünk sokat. A kijevi csillogás itt kifakult, nagyon nagy a szegénység a kis falvakban. Ami érdekes volt, hogy egy házon sem láttam cserepet. Volt amit be sem vakoltak.....
Tehát pár óra buszozás után megérkeztünk a 30 km-es zónahatárhoz.
a zóna térképe:
a 30km-es határvonal:
A 30 km-es zóna a külső kör. A beléptetésünk ide eltartott jó 20-25 percig az útlevélvizsgálat után.
A határnál és a 30-as zónán belül mért sugárzás nagyjából megfelel az itthoninak.
Amit szerintem sokan nem tudnak, hogy az erőmű nem Csernobilban van, hanem a várostól 22km(!)-re. Pripjaty viszont alig 3km-re a katasztrófa helyszínétől.
Csernobilban részt vettünk egy eligazításon, hol vagyunk, mit szabad, mit nem stb.. és kaptunk egy túravezetőt aki katona volt. Erre azért volt szükség mert a belső kör(10km) militarizált övezet.
Az úton megnéztünk egy régi harcteret, egy templomot és egy emlékművet, amit a hős tűzoltóknak emeltek, akik a lehetetlen feladattal is megpróbáltak megküzdeni.
az emlékmű:
Ezek után léptünk be a 10-es zónába. Itt már láthatóan emelkedett a műszeren a sugárzás, de még mindig az egészségügyi határértéken belül mozgott.
Megálltunk még egy hűtővíz csatornánál, háttérben látható volt a befejezetlen ötös blokk amint a daruk körbevették. Kint már túlléptük a határértéket, de csak kicsit.
Következett a 4-es blokk. Az amit csak képeken láthattunk és nem tudom miért, de nagyon akartuk saját szemmel is látni, átélni, szembesülni vele.
Az erőműnél kb. 10 percet töltöttünk. Itt a sugárzás tizenkétszerese volt az egészséügyi határértéknek.
a 4-es blokk és én:
Ezután következett a "halott város". A főtérre érkeztünk és négy épület bejárására kaptunk engedélyt. Persze nem választhattunk mi szabadon de így is csodálatos volt.
Megtekintettünk egy művelődési házat, egy üzletet, az uszodát és egy iskolát.
Meg természetesen a híres vidámparkot amit sohasem adhattak át a gyerekeknek.
Hihetetlen érzés volt érezni a várost. Kihalt volt, mégis szemünk előtt élt.
Szomorú volt belegondolni, hányan nem térhettek vissza soha otthonukba, de ha ez nem is, más talán, a legfontosabb megmaradt: az életük.
dodzsem 1:
dodzsem 2:
uszoda:
gázmaszkok az iskolában:
Visszafelé indulva átmentünk a vörös erdőn. Aki azt hiszi, eddig nagy sugárterhelést kaptunk, kapaszkodjon: itt több mint negyvenszerese volt a sugárzás a megengedett határértéknek a buszon belül!!! Kivül legalább másfél kétszerese ennek.
Kifele a 10-es és a 30-as határnál is ellenőrizték a busz sugárzását, majd a külső körnél midnyájunkét. Be kellett állni egyenként egy gépbe és ha megfelelőek voltak az értékek átengedett. Nálunk mindenki megfelelt.
Visszafelé kapott el az eső minket, ekkor már nem bántunk. Az élményeinken gondolkodtunk. Túl voltunk azon, amit már senki nem vehet el tőlünk, amire vágytunk és amit talán majd mesélhetünk unokáinknak is.
Visszaérve Kijevbe még lődörögtünk a városban. Megvettük a hazaútra a kaját és visszamentünk a csomagokért. 23:58-kor már két fáradt, fiatal pesti srác ült a hazafelé induló vonaton tele élménnyel. Az utazás aránylag hamar elment. Másnap délután értünk Csopra, ahol elköltöttük maradék kis pénzünket és szuvenírokkal felvértezve léptük át a határt, majd nemsokára (több mint egy órás határátkelés után) Budapest felé autóztunk.
És a képek:
CSERNOBIL , PRIPJATY : katt a feliratra.
CSOP, KIJEV: katt a feliratra.
ui: Ha jól tudom, Edvárd barátom belinkelte ezt az oldalt a cnpp blogra is, aki esetleg onnan olvassa és lenne kérdése, tegye fel nyugodtan, szívesen válaszolunk.
Aki pedig azon gondolkodik,hogy el kéne menni, mindenképp tegye meg, ha van rá lehetősége, életre szóló élmény!
2010. május 16., vasárnap
a nagy utazás 3.nap péntek 2010-05-07 (Kijev)
Kijev Ukrajna fővárosa. Egy város, ami hasonló, mint Budapest, de mégis teljesen más. Hogy mik a különbségek? Biztos mindenki arra gondol, hogy Budapest szebb, tisztább, jobb. Sajnos meg kell cáfolnom ezt. Mindenki azt hiszi, hogy keletebbre csak sz*rabb lehet minden, mint nálunk. Lassan azt kell mondanom; a volt Szovjetunió tagállamai lehagynak minket a fejlődésben. Kitűnő példa erre Észtország. De most térjünk vissza a városhoz, ami szállást adott nekünk, amivel együtt pulzálhattunk.
Kijev haladó város, ami őrzi a régi értékeket. A haladó alatt a modern építkezésekre gondolok. A Kelet, ami úgy néz ki, mint a Nyugat. És hogy mik a régi értékek? Olyanok, amit sajnos Magyarország már nem mondhat magáénak, azaz tisztaság, rend, fegyelem és barátságos, segítőkész emberek.
De térjünk is vissza a megérkezésünk napjára: ugye a hotelból immár frissen útnak indultunk, teljesen céltalanul, hogy bevegyük a város egy részét. Külföldön általában nyugtalan vagyok, ha csak úgy megindulunk a semmibe, ráadásul úgy, hogy el sem tudjuk olvasni, hol vagyunk (a cirill betűk miatt), itt mégsem kerített ez az érzés hatalmába. Nyugodtan koptattuk az utcákat, utaztunk a mertón, mintha mindig ezt tennénk, olyanok voltunk mint bárki. ( "Rómában viselkedj úgy, mint a rómaiak")
Mint már említettem az emberek barátságosak, viszont nagyon lassúak, már nem a közlekedést tekintve, hanem egyszerűen ott van idő mindenre. Nem kapkodnak, nyugodtak, ami egy magunkfajtának kicsit idegesítő és furcsa. Ott teljesen normális volt, hogy bárki, aki útbaigazított 5-10 percig nézegette a térképünket, pedig mi már rég mentünk volna. Az emberek nem ismerik a várost ahol élnek. Ez volt az első benyomásunk, mert sosem tudták egyből megmutatni hol vagyunk. Kicsit belegondolva ők is zavarban lehettek egy latin betűs térkép láttán. :)
A város néhol monumentális. Ilyen például a főútjuk (mint nálunk az Andrássy út) és a mellette lévő járda, ahol elférne még simán két sáv.
a főutca:
a főtér egyik fele:
a főtér másik fele:
Ahogy már írtam, mindenütt tisztaság, a régi épületek gyönyörűen fel vannak újítva, öröm sétálni az utcákon. Kijev nagyon gazdag, mutatja ezt a luxusautók hada amit láttunk, meg az állapotok, nagy építkezések stb...Első napon beleütköztünk, egy katonai felvonulásba. Először nem tudtuk mi lehet, később kiderítettük, hogy vasárnap lesz a győzelem napjának a 65. évfordulója és éppen a díszünnepség főpróbájába csöppentünk. Sok száz kattogtatás után elindultunk csak úgy valamerre. Kis bóklászás után egy kis parkba jutotottunk ami a Dinamo Kijev futballstadion mellet terült el. Meglepődve láttuk, hogy egy ilyen nagynevű csapatnak nem nagyobb a pályája a kerületünkben lévő Volán stadionnál, amit már ma REAC pálya néven emlegetnek.
a stadion:
Tovább utaztunk a metróval. Elérkeztünk egy helyre, ahol olyan jármű közlekedik mint nálunk a budai sikló. A megállót megjegyeztük, hogy másnap ezt biztos ki tudjuk próbálni.
az ottani metróvonalak is hasonlóak mint a mienk:
Ezután visszatértünk a szállásra. A hotelben, ahol laktunk a szálláshoz járt reggeli is. Nagyon meglepődtem a füstölt lazaccal teli tál láttán. Azért ez mégis csak egy 3*-os szálloda volt. Reggeli után dolgunk végeztével útra kerekedtünk. Első megálló természetesen a sikló volt.
a sikló kívülről:
és bentről:
Nálunk ez a közlekedési látványeszköz nagyon drága. Ott ez is kb. 50 forintért vitt fel minket a kis dombra, amin egy Városligethez hasonló kis park terült el. Innen szép kilátás nyílt a Dnyeperre, ami kettészeli Kijevet, úgy mint a Duna Budapestet. Miután kicsit megpihentünk a parkban, folytattuk utunkat.
a Mihály dombról:
pihenő a parkban:
a székesegyház:
A következő látványosság a székesegyház volt, nagyon szép épület. Miután kikeveredtnk ebből a negyedből a főtérre a kijevi Csernobil múzeum felé vettük az irányt. Na ezt nem volt könnyű megtalálni, többen is elirányítottak másfele, de a végén hála egy 12 éves forma lánynak megtaláltuk. A múzeum nagy hatással volt ránk. Látszott benne, hogy nem kis pénzt fordítottak a kiállítás elkészítésére, amit egyébként a Japán kormánytól kaptak. A lélegzetelállító tárlat belépője mégis csak összesen átszámítva kb 280 forintba került. Visszaúton a szállóba megkóstoltuk az ukrán sört, ami finom. Edi evett borscsot(céklaleves,sertéshússal), ami az egyik nemzeti ételük. Este még bevásároltunk a Billában a másnapi várva-várt nagy útra. Későn értünk vissza a hotelbe. Egy jóleső fürdő után jó lett volna aludni, de Edvárd nagyon fel volt spannolva a következő naptól.....
Kijev haladó város, ami őrzi a régi értékeket. A haladó alatt a modern építkezésekre gondolok. A Kelet, ami úgy néz ki, mint a Nyugat. És hogy mik a régi értékek? Olyanok, amit sajnos Magyarország már nem mondhat magáénak, azaz tisztaság, rend, fegyelem és barátságos, segítőkész emberek.
De térjünk is vissza a megérkezésünk napjára: ugye a hotelból immár frissen útnak indultunk, teljesen céltalanul, hogy bevegyük a város egy részét. Külföldön általában nyugtalan vagyok, ha csak úgy megindulunk a semmibe, ráadásul úgy, hogy el sem tudjuk olvasni, hol vagyunk (a cirill betűk miatt), itt mégsem kerített ez az érzés hatalmába. Nyugodtan koptattuk az utcákat, utaztunk a mertón, mintha mindig ezt tennénk, olyanok voltunk mint bárki. ( "Rómában viselkedj úgy, mint a rómaiak")
Mint már említettem az emberek barátságosak, viszont nagyon lassúak, már nem a közlekedést tekintve, hanem egyszerűen ott van idő mindenre. Nem kapkodnak, nyugodtak, ami egy magunkfajtának kicsit idegesítő és furcsa. Ott teljesen normális volt, hogy bárki, aki útbaigazított 5-10 percig nézegette a térképünket, pedig mi már rég mentünk volna. Az emberek nem ismerik a várost ahol élnek. Ez volt az első benyomásunk, mert sosem tudták egyből megmutatni hol vagyunk. Kicsit belegondolva ők is zavarban lehettek egy latin betűs térkép láttán. :)
A város néhol monumentális. Ilyen például a főútjuk (mint nálunk az Andrássy út) és a mellette lévő járda, ahol elférne még simán két sáv.
a főutca:
a főtér egyik fele:
a főtér másik fele:
Ahogy már írtam, mindenütt tisztaság, a régi épületek gyönyörűen fel vannak újítva, öröm sétálni az utcákon. Kijev nagyon gazdag, mutatja ezt a luxusautók hada amit láttunk, meg az állapotok, nagy építkezések stb...Első napon beleütköztünk, egy katonai felvonulásba. Először nem tudtuk mi lehet, később kiderítettük, hogy vasárnap lesz a győzelem napjának a 65. évfordulója és éppen a díszünnepség főpróbájába csöppentünk. Sok száz kattogtatás után elindultunk csak úgy valamerre. Kis bóklászás után egy kis parkba jutotottunk ami a Dinamo Kijev futballstadion mellet terült el. Meglepődve láttuk, hogy egy ilyen nagynevű csapatnak nem nagyobb a pályája a kerületünkben lévő Volán stadionnál, amit már ma REAC pálya néven emlegetnek.
a stadion:
Tovább utaztunk a metróval. Elérkeztünk egy helyre, ahol olyan jármű közlekedik mint nálunk a budai sikló. A megállót megjegyeztük, hogy másnap ezt biztos ki tudjuk próbálni.
az ottani metróvonalak is hasonlóak mint a mienk:
Ezután visszatértünk a szállásra. A hotelben, ahol laktunk a szálláshoz járt reggeli is. Nagyon meglepődtem a füstölt lazaccal teli tál láttán. Azért ez mégis csak egy 3*-os szálloda volt. Reggeli után dolgunk végeztével útra kerekedtünk. Első megálló természetesen a sikló volt.
a sikló kívülről:
és bentről:
Nálunk ez a közlekedési látványeszköz nagyon drága. Ott ez is kb. 50 forintért vitt fel minket a kis dombra, amin egy Városligethez hasonló kis park terült el. Innen szép kilátás nyílt a Dnyeperre, ami kettészeli Kijevet, úgy mint a Duna Budapestet. Miután kicsit megpihentünk a parkban, folytattuk utunkat.
a Mihály dombról:
pihenő a parkban:
a székesegyház:
A következő látványosság a székesegyház volt, nagyon szép épület. Miután kikeveredtnk ebből a negyedből a főtérre a kijevi Csernobil múzeum felé vettük az irányt. Na ezt nem volt könnyű megtalálni, többen is elirányítottak másfele, de a végén hála egy 12 éves forma lánynak megtaláltuk. A múzeum nagy hatással volt ránk. Látszott benne, hogy nem kis pénzt fordítottak a kiállítás elkészítésére, amit egyébként a Japán kormánytól kaptak. A lélegzetelállító tárlat belépője mégis csak összesen átszámítva kb 280 forintba került. Visszaúton a szállóba megkóstoltuk az ukrán sört, ami finom. Edi evett borscsot(céklaleves,sertéshússal), ami az egyik nemzeti ételük. Este még bevásároltunk a Billában a másnapi várva-várt nagy útra. Későn értünk vissza a hotelbe. Egy jóleső fürdő után jó lett volna aludni, de Edvárd nagyon fel volt spannolva a következő naptól.....
2010. május 12., szerda
a nagy utazás 2.nap csütörtök 2010-05-07 (Vonat-Kijev)
............... A kevés alvás után az utazás második napján én keltem fel előbb. Aki nagyon ismer, az tudhatja, hogy nem vagyok egy mélyen alvó típus, így az éjszaka nekem több részletben telt. A vonaton van szamovár és az utaskísérő, aki a kelés után teával kínált mindenkit. Reggel megismerkedtünk szűkszavú lány útitársunkkal, akiről kiderült, hogy egyetemista és épp az iskolába tart visszafelé. Tonyának hívják és gyógyszerésznek tanul.
A gyógyszerésztanonc és a tejbetök:
Az út további részén és ekkor is angolul kommunikáltunk az emberekkel. A két útitársunk viszont még Kijev előtt egy nagyvárosban elhagyott minket. A társaság nem váratott sokáig magára. Felszállt, ugyanis egy nő, akinek nagyon is volt kedve beszélgetni velünk. Mintegy kb. másfél órás társalgás után kiderült, hogy környezetismeretet vagy valami hasonlót tanít egy egyetemen és most a lányához utazik, aki Kijevben egy amerikai multicégnél dolgozik. Szabadidejében egyébként az öregeken segít, tagja egy olyan egyházi egyesületnek, akik ételt osztanak és kirándulni is elviszik a rászorulókat. Az ébredés után csekély 4 óra zötykölődés után megérkezünk Kijevbe. Túl voltunk ~953 km-en 16 óra alatt s írd és mondd a vonat egy percet sem késett. Ez felfoghatatlan, itthon még az Intercity is késik. Csop állomása eltörpül a Kijevi mellett, mintha nem is egy vasútállomáson, hanem egy repülőtéren lennénk. Néhol a belmagasság eléri a 40 métert!
A taxisok mint a Keletiben, ragadtak, mint a legyek. Elhatároztuk, hogy ilyenre nem költünk és tömegközlekedve közelítjük meg a szállást. Útitársunk elkísért minket a metróig, megmutatta, hogy működik (Itt kis zsetont kell venni és azzal enged be a kapu. Egy zseton kevesebb mint 50 forint)és el is kísért minket addig a megállóhelyig ahol le kellett szállnunk.
Egy "kis" állomás:
Az állomás ahol leszálltunk immár a föld felett:
Ami kicsit kellemetlen meglepetés volt, hogy minden csak cirill betűkkel volt kiírva. A metró után pár 100 méter séta után meglett a hotel. Becsekkoltunk és "felmásztunk" a szobába. A második pozitív nmeglepetés a hotel. Economy szobát foglaltunk ami a legszerényebb felszereltséggel rendelkezik elvileg. Mégis volt tv több mint 20 csatornával, klíma(hűtés-fűtés), hűtő, széf, kádas fürdőszoba és ingyen wifi!!!!!!
A szoba hű útitársammal:
Legjobban az út után fürdőre vágytunk és jelezni kezdett a gyomrunk is, hogy bizony az úton nem vittük túlzásba az étkezést. Pár óra múlva tisztán és kellő mennyiségű energiával a pocónkban vettetük bele magunkat a város rejtelmeibe. Sokmindent láttunk aznap, de ezt majd máskor, amikor csak Kijevről írok :) ............este két hulla esett 14. emeleti hotelszobájuk ágyába és egy mikroszekundum alatt elaludtak..........
A gyógyszerésztanonc és a tejbetök:
Az út további részén és ekkor is angolul kommunikáltunk az emberekkel. A két útitársunk viszont még Kijev előtt egy nagyvárosban elhagyott minket. A társaság nem váratott sokáig magára. Felszállt, ugyanis egy nő, akinek nagyon is volt kedve beszélgetni velünk. Mintegy kb. másfél órás társalgás után kiderült, hogy környezetismeretet vagy valami hasonlót tanít egy egyetemen és most a lányához utazik, aki Kijevben egy amerikai multicégnél dolgozik. Szabadidejében egyébként az öregeken segít, tagja egy olyan egyházi egyesületnek, akik ételt osztanak és kirándulni is elviszik a rászorulókat. Az ébredés után csekély 4 óra zötykölődés után megérkezünk Kijevbe. Túl voltunk ~953 km-en 16 óra alatt s írd és mondd a vonat egy percet sem késett. Ez felfoghatatlan, itthon még az Intercity is késik. Csop állomása eltörpül a Kijevi mellett, mintha nem is egy vasútállomáson, hanem egy repülőtéren lennénk. Néhol a belmagasság eléri a 40 métert!
A taxisok mint a Keletiben, ragadtak, mint a legyek. Elhatároztuk, hogy ilyenre nem költünk és tömegközlekedve közelítjük meg a szállást. Útitársunk elkísért minket a metróig, megmutatta, hogy működik (Itt kis zsetont kell venni és azzal enged be a kapu. Egy zseton kevesebb mint 50 forint)és el is kísért minket addig a megállóhelyig ahol le kellett szállnunk.
Egy "kis" állomás:
Az állomás ahol leszálltunk immár a föld felett:
Ami kicsit kellemetlen meglepetés volt, hogy minden csak cirill betűkkel volt kiírva. A metró után pár 100 méter séta után meglett a hotel. Becsekkoltunk és "felmásztunk" a szobába. A második pozitív nmeglepetés a hotel. Economy szobát foglaltunk ami a legszerényebb felszereltséggel rendelkezik elvileg. Mégis volt tv több mint 20 csatornával, klíma(hűtés-fűtés), hűtő, széf, kádas fürdőszoba és ingyen wifi!!!!!!
A szoba hű útitársammal:
Legjobban az út után fürdőre vágytunk és jelezni kezdett a gyomrunk is, hogy bizony az úton nem vittük túlzásba az étkezést. Pár óra múlva tisztán és kellő mennyiségű energiával a pocónkban vettetük bele magunkat a város rejtelmeibe. Sokmindent láttunk aznap, de ezt majd máskor, amikor csak Kijevről írok :) ............este két hulla esett 14. emeleti hotelszobájuk ágyába és egy mikroszekundum alatt elaludtak..........
2010. május 11., kedd
a nagy utazás 1.nap szerda 2010-05-06 (Budapest-Csop-Vonat)
Hogyan valósítjuk meg álmainkat? Hát egyszerűen, egy kis szervezés és máris indulhat életünk egyik meghatározó élménye. Valahogy keletre soha senki nem akar utazni. Egyrészt fél, hogy ellopják, kirabolják, károsítják, másrészt pedig jobban vonzza a nyugati csillogás és a jól csengő nevek, amikkel elnyerhetjük ismerőseink, barátaink áhítatát. Na, mi nem ilyen helyre készültünk.
Szerda: felkeltem reggel és a szokásos reggeli rutin után az utam a munkahelyemre folytatódott. De nem hiába voltam izgatott, ugyanis csak fél napig dolgoztam, a másik felét szinte végig utaztam.
13:05 körül felszedtem Edvárdot lakhelyén és megindult a túra, meghódítani azt a helyet, amit csak álmainkban dédelgettünk, azt ahova ezrek nem tértek vissza soha.
Aránylag hamar eltelt a 3 óra, amíg leértünk Záhonyba, de az izgalom fokozottan nőttön nőtt. :)
Záhonyban leraktuk az autót egy kedves családnál, akiknek nagyon hálásak vagyunk, ugyanis semmi ellenszolgáltatásért cserébe vigyáztak a járműre az otthonuk udvarában.
Két ukrán emberkével szeltük át a határt, Igor volt az egyik. A határ is már elég érdekesnek bizonyult. A mi schengenhez butult kis érzékeink nagyot csodálkoztak a régi módszer láttán. Odafelé amúgy aránylag hamar átértünk, miután megértettük a belépő papírok kitöltését. Egy-két kilométeres autóút után már Csopon álltunk a pályaudvar előtt, megrövidítve 7500 ropogós magyar forinttól, amit az átkelés fejében kértek barátaink. Csop álmos kis település, igazából nincs sok, azaz semmi munkalehetőség, legtöbben a határon utaztatásból és pénzváltásból élnek.
Megismerkedtünk Lajosbával aki kárpátaljai magyar, ő sokat mesélt a kis település történetéről.
Az útra kitaláltuk, hogy a Lila ABC-ben vásárolunk be, amiről már több fórumon is olvastunk, de a sors nem akarta, így véletlenül egy másik boltban sikerült, amit annak hittünk. Itt a nyelvvel nem voltak gondok, ugyanis 4 emberből legalább 3 magyarul beszélt.
a régi állomás:
az "új" állomás:
A vasútállomás, mint általában a régi Szovjetunióra jellemzően monumentális, azaz magyar léptékkel marha nagy. Kis várakozás után felszálltunk a vonatra. Emberek, ez egy más világ, sehol egy falfirka, mindenhol tisztaság. A hálókocsi azonban először szíven üt, megsemmisülve álltunk, hogy az elkövetkező 16 órát egy kb 2,5 x 2 x 2,5 m -es hálókocsiban kell töltsük.
a fülkénk:
Kis idő múlva rájöttünk, hogy a világításon kívül mindent nagyon jól kitaláltak. Kiosztották lefóliázott csomagokban az ágyneműt, és kisvártatva el is indult a vonat a hosszú, rögös úton.
az ágynemű és a jóképű turista:)
Csopon reménykedtünk, hogy nem lesz Kijevig hálótársunk, de ez megdőlt már Munkácsnál, az első megállónál. Itt egy fiatal lány csatlakozott hozzánk, majd a következő megállók egyikénél egy középkorú férfi. Sikerült aránylag elég hamar megágyazni és az éjjel még aludni is kicsit (amit Edvárd és a másik férfi horkolása próbált szabotálni) .................
Szerda: felkeltem reggel és a szokásos reggeli rutin után az utam a munkahelyemre folytatódott. De nem hiába voltam izgatott, ugyanis csak fél napig dolgoztam, a másik felét szinte végig utaztam.
13:05 körül felszedtem Edvárdot lakhelyén és megindult a túra, meghódítani azt a helyet, amit csak álmainkban dédelgettünk, azt ahova ezrek nem tértek vissza soha.
Aránylag hamar eltelt a 3 óra, amíg leértünk Záhonyba, de az izgalom fokozottan nőttön nőtt. :)
Záhonyban leraktuk az autót egy kedves családnál, akiknek nagyon hálásak vagyunk, ugyanis semmi ellenszolgáltatásért cserébe vigyáztak a járműre az otthonuk udvarában.
Két ukrán emberkével szeltük át a határt, Igor volt az egyik. A határ is már elég érdekesnek bizonyult. A mi schengenhez butult kis érzékeink nagyot csodálkoztak a régi módszer láttán. Odafelé amúgy aránylag hamar átértünk, miután megértettük a belépő papírok kitöltését. Egy-két kilométeres autóút után már Csopon álltunk a pályaudvar előtt, megrövidítve 7500 ropogós magyar forinttól, amit az átkelés fejében kértek barátaink. Csop álmos kis település, igazából nincs sok, azaz semmi munkalehetőség, legtöbben a határon utaztatásból és pénzváltásból élnek.
Megismerkedtünk Lajosbával aki kárpátaljai magyar, ő sokat mesélt a kis település történetéről.
Az útra kitaláltuk, hogy a Lila ABC-ben vásárolunk be, amiről már több fórumon is olvastunk, de a sors nem akarta, így véletlenül egy másik boltban sikerült, amit annak hittünk. Itt a nyelvvel nem voltak gondok, ugyanis 4 emberből legalább 3 magyarul beszélt.
a régi állomás:
az "új" állomás:
A vasútállomás, mint általában a régi Szovjetunióra jellemzően monumentális, azaz magyar léptékkel marha nagy. Kis várakozás után felszálltunk a vonatra. Emberek, ez egy más világ, sehol egy falfirka, mindenhol tisztaság. A hálókocsi azonban először szíven üt, megsemmisülve álltunk, hogy az elkövetkező 16 órát egy kb 2,5 x 2 x 2,5 m -es hálókocsiban kell töltsük.
a fülkénk:
Kis idő múlva rájöttünk, hogy a világításon kívül mindent nagyon jól kitaláltak. Kiosztották lefóliázott csomagokban az ágyneműt, és kisvártatva el is indult a vonat a hosszú, rögös úton.
az ágynemű és a jóképű turista:)
Csopon reménykedtünk, hogy nem lesz Kijevig hálótársunk, de ez megdőlt már Munkácsnál, az első megállónál. Itt egy fiatal lány csatlakozott hozzánk, majd a következő megállók egyikénél egy középkorú férfi. Sikerült aránylag elég hamar megágyazni és az éjjel még aludni is kicsit (amit Edvárd és a másik férfi horkolása próbált szabotálni) .................
2010. április 12., hétfő
Jóska menni Ukrajna...
Egyszer, nem is olyan régen, ebben a galaxisban,eszébe jutott két fiatalnak egy nem mindennapi, furcsa, egyesek szerint bizarr ötlet. A gondolmány az volt, hogy meglátogatják a világ egyik legnagyobb atom-katasztrófájának ( volt az amerikaiaknál is) a helyszínét a "közeli" Ukrajnában. Látogatásuk célja inkább egyszerű,mint bizarr okra vezethető vissza, a kíváncsiságukra.
Történt ugyanis, anno 1986 áprilisában a Csernobilban egy rosszul sikerült üzemviteli kísérlet (teszt). Ami sajnálatos módon emberi mulasztások folyományaképpen, a világ egyik legnagyobb természeti katasztrófájává lett. Azóta persze mindenki a rákról beszél és fél a mai napig, ha szóba kerül a kisérteties helyszín............
Eltelt 24 év ami ugyan egyes rádióaktív anyagok felezési idejében nem túl számottevő, viszont egy ember életének kb. a harmada. Az út természetesen még most sem teljesen kockázatmentes, de a 80-as évek óta sokminden változott. A katasztrófa 20 éves évfordulóján egy magyar tudóscsoport kiutazott a helyszínre és ott méréseket hajtottak végre, feltérképezvén a zóna ( a zóna egy 30km-es sugarú elzárt terület a kasztrófa helyszíne körül) beli állapotokat. A kutatás eredménye, hogy a Zóna nagy részében tartózkodás nem ártalmas az egészségre, kivéve a vörös erőt ami a zóna legveszélyesebb része. A lényeg: a tudósokat egy heti tartózkodásuk alatt, annyi háttérsugárzás érte, mintha elmentek volna itthon egy röntgen vizsgálatra.
Napjainkban több utazási iroda szervez utakat, un.: katasztrófaturizmust a zónába.
Mi egy ilyen út keretében látogatjuk meg Csernobilt és Pripjaty-ot a halott várost.
Csernobilban a 4. blokkban történt a katasztrófa, abban az időben épült egy ötös és egy hatos blokk is,de azok munkálatai abbamaradtak a történtek miatt. Kevesen tudják, hogy a hármas blokk a katasztrófa után is működött, egészen 2000 decemberéig.....
Pripjaty városa az erőmű dolgozóinak és azok családjának épült. Akkoriban egy fiatal, modern város volt, sokkal több lehetőséggel, jobb ellátottsággal mint akkoriban a keleti blokk Ukrán része a Szovjetunióban. Ez a település ma már szellemváros. Részben visszafoglalta a természet, részben tönkretették a fosztogatók, de mindenképp egy nagy élmény lehet, egy letűnt kor utcáján sétálni, elképzelni, milyen lehetett ott az élet akkoriban.
Az útra májusban indulunk. A kalandot még jobban fokozandó, Ukrajnát vonattal szeljük át Kijevig. A fővárosban lesz a szállásunk és ez a másik uticélunk keleti szomszédainknál.
Régóta beszélünk róla, eleget szerveztük, de már csak pár nap és az élmény részesei lehetünk. Természetesen az út dokumentálva lesz, képes beszámolóval.
Történt ugyanis, anno 1986 áprilisában a Csernobilban egy rosszul sikerült üzemviteli kísérlet (teszt). Ami sajnálatos módon emberi mulasztások folyományaképpen, a világ egyik legnagyobb természeti katasztrófájává lett. Azóta persze mindenki a rákról beszél és fél a mai napig, ha szóba kerül a kisérteties helyszín............
Eltelt 24 év ami ugyan egyes rádióaktív anyagok felezési idejében nem túl számottevő, viszont egy ember életének kb. a harmada. Az út természetesen még most sem teljesen kockázatmentes, de a 80-as évek óta sokminden változott. A katasztrófa 20 éves évfordulóján egy magyar tudóscsoport kiutazott a helyszínre és ott méréseket hajtottak végre, feltérképezvén a zóna ( a zóna egy 30km-es sugarú elzárt terület a kasztrófa helyszíne körül) beli állapotokat. A kutatás eredménye, hogy a Zóna nagy részében tartózkodás nem ártalmas az egészségre, kivéve a vörös erőt ami a zóna legveszélyesebb része. A lényeg: a tudósokat egy heti tartózkodásuk alatt, annyi háttérsugárzás érte, mintha elmentek volna itthon egy röntgen vizsgálatra.
Napjainkban több utazási iroda szervez utakat, un.: katasztrófaturizmust a zónába.
Mi egy ilyen út keretében látogatjuk meg Csernobilt és Pripjaty-ot a halott várost.
Csernobilban a 4. blokkban történt a katasztrófa, abban az időben épült egy ötös és egy hatos blokk is,de azok munkálatai abbamaradtak a történtek miatt. Kevesen tudják, hogy a hármas blokk a katasztrófa után is működött, egészen 2000 decemberéig.....
Pripjaty városa az erőmű dolgozóinak és azok családjának épült. Akkoriban egy fiatal, modern város volt, sokkal több lehetőséggel, jobb ellátottsággal mint akkoriban a keleti blokk Ukrán része a Szovjetunióban. Ez a település ma már szellemváros. Részben visszafoglalta a természet, részben tönkretették a fosztogatók, de mindenképp egy nagy élmény lehet, egy letűnt kor utcáján sétálni, elképzelni, milyen lehetett ott az élet akkoriban.
Az útra májusban indulunk. A kalandot még jobban fokozandó, Ukrajnát vonattal szeljük át Kijevig. A fővárosban lesz a szállásunk és ez a másik uticélunk keleti szomszédainknál.
Régóta beszélünk róla, eleget szerveztük, de már csak pár nap és az élmény részesei lehetünk. Természetesen az út dokumentálva lesz, képes beszámolóval.
Választá(sokk) 2010
Éljen a demokrácia! A következő szavak nem holmi mélyenszántó politikai töltetüek lesznek csak pár szó a 4 évente rendezendő KI MI TUD ajánlani-ról.
Pár szóban:
MDF - 2,67%...muháháhháháhháháháá
Jobbik - "az ország kétharmada jobbikos csak még nem tud róla"
"minden cica jobbikos lesz :)"
MSZP - végre pihenhetnek
LMP - a vérfrissítés
FIDESZ-KDNP - Viki 10 évre tervez....
Hogy izgulahat valaki annyira,hogy szívrohamot kap a választás alatt???? -ezt sosem fogom megérteni.....
Meg azt sem,hogy van olyan elvetemült aki órákat áll sorba azért, hogy 4 vonalat rajzolva gyakorolja demokratikus jogait.
Na mindegy, voltam szavazni azt választottam aki nekem tetszik, nem kell újra menni, Vikiék bizonyíthatnak.
Pár szóban:
MDF - 2,67%...muháháhháháhháháháá
Jobbik - "az ország kétharmada jobbikos csak még nem tud róla"
"minden cica jobbikos lesz :)"
MSZP - végre pihenhetnek
LMP - a vérfrissítés
FIDESZ-KDNP - Viki 10 évre tervez....
Hogy izgulahat valaki annyira,hogy szívrohamot kap a választás alatt???? -ezt sosem fogom megérteni.....
Meg azt sem,hogy van olyan elvetemült aki órákat áll sorba azért, hogy 4 vonalat rajzolva gyakorolja demokratikus jogait.
Na mindegy, voltam szavazni azt választottam aki nekem tetszik, nem kell újra menni, Vikiék bizonyíthatnak.
2010. április 8., csütörtök
Critical mass 2010 április 24. , ne hagyj otthon senkit!.....
2010 lassan ismét eljön szülőbolygónk napja, és ahogy az utóbbi években megszokhattátok ezzel együtt eljön az évenkénti legnagyobb kerékpáros megmozdulás, a kritikus tömeg. Célja mint minden évben a kerékpározás népszerűsítése a környezetkimélőbb életmódért és a bringások biztonságosabb közlekedése miatt, új kerékpárutak létesítése.
Aki teheti, ha nem is minden nap,de legalább erre az időre parkolja le az autóját és pattanjon nyergbe. ENNYIT MEGÉRDEMEL A KÉK PLANÉTA!
Remélem sokan leszünk idén is :D
És a hivatalos közlemény:
"15:00-kor indul a Roosevelt térről. Útvonal: Lánchíd, Alagút, Attila utca, Krisztina krt., Erzsébet híd, Március 15. tér, Pesti alsó rakpart, Kossuth tér, Alkotmány utca, Szemere utca, Szent István krt., Teréz krt., Oktogon, Andrássy út, Városliget napozó rét. Lezárt úton, rendőri és rendezői biztosítás mellett biciklizünk.A beérkezésekor, nagyjából 17:30-kor a szokásos bringaemeléssel zárunk."
Critical Mass Budapest 2010.04.24. nagyobb térképen való megjelenítése
Aki teheti, ha nem is minden nap,de legalább erre az időre parkolja le az autóját és pattanjon nyergbe. ENNYIT MEGÉRDEMEL A KÉK PLANÉTA!
Remélem sokan leszünk idén is :D
És a hivatalos közlemény:
"15:00-kor indul a Roosevelt térről. Útvonal: Lánchíd, Alagút, Attila utca, Krisztina krt., Erzsébet híd, Március 15. tér, Pesti alsó rakpart, Kossuth tér, Alkotmány utca, Szemere utca, Szent István krt., Teréz krt., Oktogon, Andrássy út, Városliget napozó rét. Lezárt úton, rendőri és rendezői biztosítás mellett biciklizünk.A beérkezésekor, nagyjából 17:30-kor a szokásos bringaemeléssel zárunk."
Critical Mass Budapest 2010.04.24. nagyobb térképen való megjelenítése
2010. március 7., vasárnap
2010. március 6., szombat
Ki tud többet szlovákíáról? -érdekes teszt
· Melyik országban van Szlovákia?
· Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia?
· Mondjon három szlovák királyt!
· Melyik szlovákiai városban koronáztak magyar királyokat, és melyik magyar városban szlovákokat?
· Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán Birodalom ellen!
· Soroljon fel három szlovák építészeti remeket!
· Hol éltek az ős-szlovákok?
· Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, magyar forradalom és szabadságharc, irredentizmus?
· Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját!
· Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust!
· Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit!
· Soroljon fel három szlovák nemesi családot!
· Hasonlítsa össze (elemezve) a szlovák címert a magyar címerrel!
· Melyik a legősibb szlovák város?
· Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona?
· SMS-ben küldje el Szlovákia történelmét!
· Fejezze be azt a szólás-mondást: Adj a tótnak szállást,….
A válaszokat Ján Slota címére kérjük beküldeni!
A helyes beküldők között "szlovák" (tokaji) borokat sorsolunk ki.
A borítékra ne felejtsék ráírni a jeligét: Felvidék!
· Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia?
· Mondjon három szlovák királyt!
· Melyik szlovákiai városban koronáztak magyar királyokat, és melyik magyar városban szlovákokat?
· Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán Birodalom ellen!
· Soroljon fel három szlovák építészeti remeket!
· Hol éltek az ős-szlovákok?
· Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, magyar forradalom és szabadságharc, irredentizmus?
· Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját!
· Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust!
· Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit!
· Soroljon fel három szlovák nemesi családot!
· Hasonlítsa össze (elemezve) a szlovák címert a magyar címerrel!
· Melyik a legősibb szlovák város?
· Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona?
· SMS-ben küldje el Szlovákia történelmét!
· Fejezze be azt a szólás-mondást: Adj a tótnak szállást,….
A válaszokat Ján Slota címére kérjük beküldeni!
A helyes beküldők között "szlovák" (tokaji) borokat sorsolunk ki.
A borítékra ne felejtsék ráírni a jeligét: Felvidék!
miért ne felejtsük el, az egyik "legnagyobb" örökségünket?
Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?
Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal "Utas és Holdvilág"-ról a The Guardien-ben 2004. ERTL ISTVÁN fordítása)
"A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybe ...tovább »olvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."
Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"... Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.
Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal "Utas és Holdvilág"-ról a The Guardien-ben 2004. ERTL ISTVÁN fordítása)
"A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybe ...tovább »olvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."
Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"... Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.
2010. február 19., péntek
Szezonyitó bringatúra 2010 március 20.
Idén egy hónappal előbb indul a kerékpáros szezon mint tavaly. Így döntöttünk Horti barátommal, mert ezután a hosszú tél és sok szobában ülés után, már ránk férne egy jó kis tekerés a szabadban. Az ötletünket jónak találta eddig összeverődött kis csapatunk is( már aki eddig tud róla).
Sokat nem akarok írni róla, mivel egy már ismert útvonalat járunk be, hogy elgémberedett izmainkat életre bírjuk. Szerintem sikerült az egyik legkönnyebb útvonalat kiválasztani, ami a
Budapest-Szentendre-Tahitótfalu-Vác-Dunakeszi-Budapest viszonylat.
Aki részletesebben olvasna róla, itt megteheti...... TÚRA
Az indulás lehetne megint 7 körül a Finder parkolójából.
A túrára szükséges dolgok: teli kulacs vagy bármilyen folyadék, itt nem a jó kis házi páleszokra gondolok ;), csoki, szőlőcukor, egyéb energiahordozó, pótbelső, kényelmes öltözet, széldzseki hidegélelem, pénz (forint, dollár, euró, köztársasági váltó) a kompra és az étkezésre.
Aki hallja adja át, emberek toborzás alatt....
Sokat nem akarok írni róla, mivel egy már ismert útvonalat járunk be, hogy elgémberedett izmainkat életre bírjuk. Szerintem sikerült az egyik legkönnyebb útvonalat kiválasztani, ami aBudapest-Szentendre-Tahitótfalu-Vác-Dunakeszi-Budapest viszonylat.
Aki részletesebben olvasna róla, itt megteheti...... TÚRA
Az indulás lehetne megint 7 körül a Finder parkolójából.
A túrára szükséges dolgok: teli kulacs vagy bármilyen folyadék, itt nem a jó kis házi páleszokra gondolok ;), csoki, szőlőcukor, egyéb energiahordozó, pótbelső, kényelmes öltözet, széldzseki hidegélelem, pénz (forint, dollár, euró, köztársasági váltó) a kompra és az étkezésre.
Aki hallja adja át, emberek toborzás alatt....
2010. február 8., hétfő
a még elmaradt 2. nagyhavas nap....
a gyors hógolyó .)
én kéééreeemmm , éénnn kéreeemm
én kéééreeemmm , éénnn kéreeemm
a két okos fej :P
körzetük az udvar, tempójuk halálos...
hógolyó a kutyák kedvence
nem ide dobta???
a kenguru génekkel rendelkező magyar vizslák
anyu én vagyok a nagyobb bibibibibibiii :P
a vizsla reklámarca, előkelő,szép,okos
connect -orr
körzetük az udvar, tempójuk halálos...
hógolyó a kutyák kedvence
nem ide dobta???
a kenguru génekkel rendelkező magyar vizslák
anyu én vagyok a nagyobb bibibibibibiii :P
a vizsla reklámarca, előkelő,szép,okos
connect -orr
2010. február 2., kedd
Viccek
Repülés közben hirtelen leállnak a motorok. A pilóta beleszól a mikrofonba:
Kérjük, mindenki maradjon a helyén, ne nehezítsék meg az azonosítást!
Köszönjük!
Hajnali négykor jön haza a férj a kocsmából, s elkezd halkan vetkozni az ágy mellett.
Erre felkel az asszony:
- Hova mész ilyen korán, Béla?
- Igazad van asszony, visszafekszem!!!
Az anyós így szól a vejének:
- Ha annyira utálsz engem, miért van kirakva a képem a kandallótok fölé?
- Azért, hogy a gyerekeket ne játszanak a tüzzel!
Orvos a beteghez:
- Van egy rossz hírem, meg egy mégrosszabb. A rossz az, hogy Ön halálos beteg,
legfeljebb egy napja van hátra.
- Borzasztó! És mi lehet ennél is rosszabb?
- Hát, hogy ezt tegnap elfelejtettem mondani.
A maffiózó gyereke hazaérkezik az iskolából. Az apja kéri az ellenörzojét, amiben egy egyes van. - - Tudod fiam, hogy ezért verés jár!?
- Tudom apa! Megvan a tanár címe, mehetünk!
A részeg hugyozik a parkban. Meglátja egy csinos hölgy és így szól:
- Micsoda állat!
- Nyugi, nyugi két kézzel fogom!
Két idosebb pasi beszélget egy Balaton-parti padon, a naplementét bámulva.
- Te még hányszor tudsz?
- Kétszer!
- Tényleg?
- S melyik a jobb?
- A nyári!
Fiatal srác megy haza a Balatonról, újságolja a szüleinek:
- Van egy jó és egy rossz hírem! Melyikkel kezdjem?
- Kezdd a jóval.
- Működött a légzsák...
Egy ember csikorgó fékekkel megálló taxiból ugrik ki a badacsonyi kikötoben.
A hajó kb. tíz méterre a parttól. Kofferét nagy ivben a hajóra dobja, szó nélkül
a vízbe veti magát, majd pár karcsapás után csuromvizesen felkapaszkodik a fedélzetre.
- Sikerült! - lihegi elégedetten.
- Az biztos, - szól az egyik matróz - de nem tudott volna várni, amíg kikötünk?
Unoka megkérdezi:
- Mondd nagymama, mi az a szerető? Nagymama felsikít, elhajítja a kötést, felpattan, átgázol
a macskán, felrohan a padlásra, feltépi a gardróbajtót, kizuhan egy csontváz:
- A francba, tudtam, hogy valamit elfelejtettem...
Hajnalban kopognak egy mekkai könyvesbolt ajtaján. A tulajdonos álmosan nyit ajtót.
- Mit akar?
- Korán van?
Kérjük, mindenki maradjon a helyén, ne nehezítsék meg az azonosítást!
Köszönjük!
Hajnali négykor jön haza a férj a kocsmából, s elkezd halkan vetkozni az ágy mellett.
Erre felkel az asszony:
- Hova mész ilyen korán, Béla?
- Igazad van asszony, visszafekszem!!!
Az anyós így szól a vejének:
- Ha annyira utálsz engem, miért van kirakva a képem a kandallótok fölé?
- Azért, hogy a gyerekeket ne játszanak a tüzzel!
Orvos a beteghez:
- Van egy rossz hírem, meg egy mégrosszabb. A rossz az, hogy Ön halálos beteg,
legfeljebb egy napja van hátra.
- Borzasztó! És mi lehet ennél is rosszabb?
- Hát, hogy ezt tegnap elfelejtettem mondani.
A maffiózó gyereke hazaérkezik az iskolából. Az apja kéri az ellenörzojét, amiben egy egyes van. - - Tudod fiam, hogy ezért verés jár!?
- Tudom apa! Megvan a tanár címe, mehetünk!
A részeg hugyozik a parkban. Meglátja egy csinos hölgy és így szól:
- Micsoda állat!
- Nyugi, nyugi két kézzel fogom!
Két idosebb pasi beszélget egy Balaton-parti padon, a naplementét bámulva.
- Te még hányszor tudsz?
- Kétszer!
- Tényleg?
- S melyik a jobb?
- A nyári!
Fiatal srác megy haza a Balatonról, újságolja a szüleinek:
- Van egy jó és egy rossz hírem! Melyikkel kezdjem?
- Kezdd a jóval.
- Működött a légzsák...
Egy ember csikorgó fékekkel megálló taxiból ugrik ki a badacsonyi kikötoben.
A hajó kb. tíz méterre a parttól. Kofferét nagy ivben a hajóra dobja, szó nélkül
a vízbe veti magát, majd pár karcsapás után csuromvizesen felkapaszkodik a fedélzetre.
- Sikerült! - lihegi elégedetten.
- Az biztos, - szól az egyik matróz - de nem tudott volna várni, amíg kikötünk?
Unoka megkérdezi:
- Mondd nagymama, mi az a szerető? Nagymama felsikít, elhajítja a kötést, felpattan, átgázol
a macskán, felrohan a padlásra, feltépi a gardróbajtót, kizuhan egy csontváz:
- A francba, tudtam, hogy valamit elfelejtettem...
Hajnalban kopognak egy mekkai könyvesbolt ajtaján. A tulajdonos álmosan nyit ajtót.
- Mit akar?
- Korán van?
Underworld Kupa 2010. május 22.
Verseny a föld alatt!
Ilyen még nem volt!
A Merkapt Maraton Team Sportegyesület szervezésében 2010. május 22.-én első ízben kerül megrendezésre az UNDERWORLD KUPA hegyikerékpáros verseny. A versenypálya az egyesület saját sporttelepén a Merkapt Maraton Sportközpont (Budapest, X. ker., Maglódi út 14/B) területén kerül kijelölésre kb. 3 km hosszban. Az Underworld Kupa több futamban kerül lebonyolításra, így egésznapos programot nyújt. A verseny különlegessége és legérdekesebb szakasza a földalatti több mint százötven éves, titkokat rejtő pincerendszerben fut, amely garancia rá, hogy páratlan esemény részesei lesznek a versenyzők és a nézők egyaránt.
Ilyen még nem volt!
A Merkapt Maraton Team Sportegyesület szervezésében 2010. május 22.-én első ízben kerül megrendezésre az UNDERWORLD KUPA hegyikerékpáros verseny. A versenypálya az egyesület saját sporttelepén a Merkapt Maraton Sportközpont (Budapest, X. ker., Maglódi út 14/B) területén kerül kijelölésre kb. 3 km hosszban. Az Underworld Kupa több futamban kerül lebonyolításra, így egésznapos programot nyújt. A verseny különlegessége és legérdekesebb szakasza a földalatti több mint százötven éves, titkokat rejtő pincerendszerben fut, amely garancia rá, hogy páratlan esemény részesei lesznek a versenyzők és a nézők egyaránt.
2010. január 31., vasárnap
A nagy havazás első napja :)
Hurrá,esett a hó :D
Lányok, a nyelvem az orromig ér ;)
Kemény kutyafiú vagyok!
Hát ez meg mit lesifotózik már megint?
Én vagyok a legszebb.....
Odanézz, mi van a szomszédban....
Öööö izé, mi nem túrtunk havat.....ehhe
A finom fagyi.....
Mit találtál Frakk?
Lányok, a nyelvem az orromig ér ;)
Kemény kutyafiú vagyok!
Hát ez meg mit lesifotózik már megint?
Én vagyok a legszebb.....
Odanézz, mi van a szomszédban....
Öööö izé, mi nem túrtunk havat.....ehhe
A finom fagyi.....
Koncentrálok..
Dobd már azt a fránya hógolyót!
Tessék? Mit mondtatok? Hát persze, hogy éhes vagyok....
Tessék? Mit mondtatok? Hát persze, hogy éhes vagyok....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
